2011. szeptember 24., szombat

Üzenet a négy falnak...

"Fáj a fejem, a szívem túl nagy és nem tudom, nem tudom hol vagy forog a világ, elfolyik minden nekem senkim, de senkim sincsen..."

Most odalépek melléd, bár nem ismersz. Azért, mert nem akarom, hogy senkid ne legyen. Azért, mert nem kell így lennie. Megvédelek, bár nincs erőm. És sírhatsz. Már nem egyedül. És hidd el, lassan az árnyak elszaladnak. A reggelt megvárjuk és akkor már nem fogsz félni. 

4 megjegyzés:

Mária Magdaléna írta...

Ez humoros, hogy nem a "megvígasztallak" toposza jön elő, hanem ez: SÍRHATSZ, igaz, már nem egyedül :)

Nekem az első lelkivezetőm mondta mindig: SÍRJUNK EGYÜTT :D

Mirjam írta...

Ez még ideillik: http://www.youtube.com/watch?v=9yyuGUpnqhw

Apulchra írta...

Bocs, nem a bejegyzést kommentelem, hanem csak jelzem, hogy kölcsönvettem a gyönyörű Kis Szent Teréz videód, köszönöm:-))) a Szűzanya áldása veled.

Mirjam írta...

Bármikor használhatod bármelyik videót! :))) Puszi :)